KezdőlapBemutatkozás
MúltunkJelenünkTanárokMunkatársakAlapítványokDokumentumokTámogatók
Beiskolázás
Szakképzés (OKJ)8. osztályosoknak
Iskolai élet
DÖKMűvészeti csoportokBlogIskola-egészségügyPályázatokSportéletMenzaKönyvtár▶Ökoiskola▶
SzolgáltatásokKönyvajánlóAlapfogalmak
Beszámolók▶Élet-fenntarthatóságMunkatervek▶
201620172018
2015201620172018
Kötelezettségek
Szakmai gyakorlatKözösségi szolgálat
Oktatás
TudáspróbaSzóbeli érettségiTanulmányi versenyekLinkek
Galéria
KépekVideók
E-naplóKapcsolat

január 2021

Nincsenek események a hónapban.

HKSCPSV




123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Dátum / Névnap


Facebook

 
Facebook betöltése...


 

Keresés

Iskolai élet - Könyvtár - Alapfogalmak


Mi a könyvtár?

A könyvtár könyvek és más információhordozók gyűjtőhelye. Azért jött létre, hogy összegyűjtse, megőrizze, és az érdeklődők számára rendelkezésre bocsássa az információhordozókat és a bennük tárolt ismereteket.

Mi az információ?

 A számunkra új adat, új hír, hasznos-használható új ismeret vagy tudnivaló.

Az információ megjelenhet:

( I) írásos formában: levélben, kódexben, könyvben, újságban vagy akár szórólapon,

(K) képi formában: festményben, rajzban, magyarázó ábrán, fotón vagy akár barlangrajzon,

(E) elektronikus módon: CD-n, DVD-n, interneten, számítógépes mágneslemezen, vagy

(A) audio-vizuális eszközök révén - tehát halljuk is látjuk is, pl. hang- vagy videokazettán, TV-ben

(a kezdőbetűket összeolvasva könnyű megjegyezni)

Az információ megjelenési formáinak összefoglaló neve: információhordozók.

A könyvtár célja, hogy az információkat, vagyis a könyveket és más információhordozókat a kíváncsiak rendelkezésére bocsássa. Ezért olyan áttekinthető rendben helyezi el őket, hogy bármit pillanatok alatt meg lehessen találni.

Mire való a szabadpolc?

Az önkiszolgáló élelmiszerboltban rövid szemlélődés után gyorsan megtalálod a pékárut, a tejterméket, a húsfélét, az üdítőt, az édességet, a zöldségfélét. A könyvtárban is nyitott polcokon sorakoznak a könyvek. Ezért szabadpolcos a könyvtár.

 

Olvasmányok csoportosítása

1. A mese, a monda, az elbeszélés, a regény, a vers, a verses mese, a színpadra íródott mű (dráma) összefoglaló neve: szépirodalom

A szépirodalmi könyvek művészi alkotások. Írójuk úgy mutatja meg a világ dolgait és jelenségeit, az embert, az emberi kapcsolatokat, ahogyan az alkotás pillanatában látja. Ábrázolását személyes élményekkel gazdagítja, s ez által könnyen teremt kapcsolatot olvasójával. Egyéni hangvételével olvasóközönségét is aktivitásra, véleményalkotásra, állásfoglalásra készteti.

Ezeket a műveket szabadidőnkben, gyakran a pihenés, a kikapcsolódás szándékával olvassuk, általában folyamatosan, elejétől a végéig. Sokszor egészen elmerülünk a világukban, és képzeletünkben belehelyezkedünk a szereplők környezetébe és lelkivilágába; azonosulunk vágyaikkal és érzelmeikkel!

2. Ismeretközlő - vagy szakirodalom

Az ismeretterjesztő irodalom hitelesen és valósághűen írja le tárgyát. Szerzője a tudományág avatott művelője. Célja az olvasó tájékoztatása, ismereteinek bővítése, további olvasmányokra serkentése. Szélesíti a látókört, adott esetben részletező ismeretekkel is szolgál. Érdeklődésünk kielégítésében, hobbijaink művelésében, iskolai feladataink vagy egyéni problémáink megoldásában segíthetnek, sőt akár praktikus tanácsokkal is szolgálhatnak.

Nem oldalról oldalra, inkább csak tallózva, válogatva lapozgatunk bennük, megkeresve a minket érdeklő, számunkra fontos részleteket Gyakran eltöprengünk az olvasottakon, vissza- és előrelapozunk, esetleg jegyzeteket is készítünk magunknak. Ahogy gyarapodnak egy-egy témáról az ismereteink, annál könnyebben értjük meg a hozzájuk kapcsolódó újabb olvasmányokat. Ismeretrendszerünk olyan, mint egy rugalmas, laza szövésű háló. Az új információk mindig keresik a már meglévők között azt az alapot, amelyhez kapcsolódhatnak. A háló üres helyei fokozatosan feltöltődnek. Az új ismereteket eleinte kritikusan fogadjuk, összemérjük az előzőekkel, majd az elavultakat újakkal cseréljük fel.

Mindennapjainkban együtt vannak jelen a szépirodalmi és az ismeretterjesztő, szakirodalmi olvasmányok. Sokszor felváltva forgatjuk őket. A szép- és az ismeretközlő irodalom rokon témájú alkotásai gyakran hasonló méretben, terjedelemben és kötésben, úgynevezett sorozatban jelennek meg. Gyakran feltűnően kiemelt sorozatcímmel, sokszor azonos jellel (emblémával) is felhívják magukra a figyelmet. Gondolj például a szépirodalmi "Pöttyös könyvek"-re vagy a "Delfin könyvek"- re illetve az ismereteket közlő "Mi micsoda" vagy "Búvár zsebkönyvekre" de sorolhatnánk tovább.

3. Kézikönyvek vagy segédkönyvek

Vannak olyan könyvek, amelyeket soha nem olvasunk el az elejétől a végéig (!). Ezeket a könyveket nem önmagukban, hanem más könyvek tanulmányozása közben használjuk a szöveg jobb megértése érdekében. Mindig csak egy éppen fontos részletükre vagyunk kíváncsiak. Ezt azonban nagyon gyorsan meg kell találnunk.

Ilyenkor a gyors, áttekintő vagy tallózó, válogató, lényegkiemelő olvasás vezet a célhoz. Ezért mondjuk, hogy nem olvassuk, hanem módszeresen használjuk ezeket a könyveket. Ábécés szerkezet vagy áttekinthető ábécés mutatók segítik bennük a gyors eligazodást.

Ezek a könyvek a szótárak, a lexikonok és az enciklopédiák. Összefoglaló nevük: segédkönyvek vagy más néven kézikönyvek.

A könyvtárban külön csoportban, a kézikönyvtárban találhatók meg.

Nevük is mutatja, hogy jó volna, ha mindig kéznél lennének.

Épp ezért nem kölcsönözhetők, hogy mindenki, akinek szüksége van segítségre, megtalálja őket itt, a polcokon

4. Sajtótermékek és internetes hírportálok

A napilapok, a hetilapok és a folyóiratok meghatározott időnként rendszeresen megjelenő sajtótermékek. Az újságok hírei, szépirodalmi közleményei, tudományos információi frissebbek, naprakészebbek, mint amit akár a legújabban megjelenő könyvek is nyújtani tudnak.

Míg a könyvek inkább megérlelt összegzést adnak, addig a sajtó a legfrissebb hírekkel, információkkal, a legújabb tudományos eredményekkel szolgálja az érdeklődőket.

A rendszeres olvasók a könyvet és a sajtóterméket párhuzamosan olvassák, azonban az újságokban vagy a hírportálokon ők is gyakran csak tallózgatnak, gyors, áttekintő olvasással keresik az őket érdekelt részleteket. Sokszor így akad meg a szemük sok olyan érdekességen vagy fontos információn, amivel egyébként esetleg nem találkoznának.

A könyvtárakban a fontosabb lapok, folyóiratok évfolyamait bekötve tárolják és hasonlóan a könyvekhez az olvasók rendelkezésére bocsátják.

▲

A könyvek rendje és az ETO

A könyvtárban lévő olvasmányos, szépirodalmi műveket - pl. meséket, verseket, regényeket - a szerző neve szerinti betűrendben találod meg. A polcokon ezért látsz "kilógó”, a könyveket elválasztó nagy ábécés betűket. A könyvtárakban használatos ábécé egy picit más, mint a magyar, de így is könnyen eligazodsz.

A könyvtári ábécé a nemzetközi ábécére épül. Nem tartalmazza a magyar ábécé összes betűjét, a hosszú magánhangzókat és a két- és többjegyű mássalhangzókat, de az "ö" az "ü" és az "sz" betűt kivételnek tekinti.

A könyvtárban lévő ismeretterjesztő könyveket témájuk szerint csoportosítjuk.

A témákat tíz nagy csoportba sorolják a világon mindenütt és az adott témájú könyv úgynevezett szakjelzetet kap és

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szabályai - rövidített nevén: az ETO szerint- rendezzük.

Összesen 10 nagy témakör, azaz főosztály létezik, ezek a következők:

Az ETO:

0

ÁLTALÁNOS MŰVEK

1

FILOZÓFIA, PSZICHOLÓGIA

2

VALLÁS, MITOLÓGIA

3

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK  (pl. jog, közgazdaságtan, tanítás-módszertan stb.)

4

- BETÖLTETLEN FŐOSZTÁLY -

5

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK (matematika, fizika, kémia, csillagászat, biológia. stb.)

6

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK - EGÉSZSÉGÜGY - TECHNIKA

7

MŰVÉSZETEK

8

NYELVÉSZET, IRODALOM

9

FÖLDRAJZ, TÖRTÉNELEM

 

Az ETO-szám egy háromjegyű szám, amit a könyv gerincén és a címlap tetején is megtalálsz. Ezek a számok különböző témaköröket, un. osztályokat, jelölnek.

Pl. Lengyel Dénes könyve a " Magyar mondák " a 290-es ETO-számot kapja, ahol az első számjegy jelöli a főosztályt. A középső számjegy az osztályt, míg az utolsó szám az alosztályt jelenti, ami a témakör további részletesebb leírását, pontosítását segíti. Nézzünk egy másik példát: a közmondások és viccek témakör ETO-száma 398.9 lesz.

Összegezve:

- amíg a könyvtárban lévő könyvek egyik nagy csoportját - a szépirodalmi műveket - a szerzők neve szerinti ábécében találjuk meg a polcokon,

- addig a könyvek másik nagy csoportját - az ismeretterjesztő könyveket - témájuk szerint, azaz az ETO szabályai alapján kijelölt helyen kell keresnünk.

 

 

Könyvtárunk is az ETO alapján  kialakított raktári jelzeteket használja az ismeretközlő irodalom rendszerezésére:

000      Általános művek
   030   Általános lexikonok
   090   Könyvritkaságok

100      Bölcselet, filozófia
   150   Pszichológia

200     Vallás
   220   Biblia
   280   Keresztény vallás
   290   Nem keresztény vallások
   292   Mitológia, görög-római vallás

300     Társadalomtudomány
    310   Statisztika
   320   Politika
   355   Hadtudomány
   370   Neveléslélektan
   371   Didaktika
   390   Néprajz
   391   Népviseletek
   395   Illemtan
   398   Folklór, legendák, ünnepi szokások

500      Természettudomány
   502   Környezetvédelem
   510   Matematika
   520   Csillagászat
   530   Fizika
   540   Kémia
   550   Földtan, geológia
   560   Őslénytan
   570   Biológia
   580   Növénytan
   590   Állattan

600      Alkalmazott tudományok
   608   Találmányok
   609   Orvostudomány
   612   Élettan
   613   Egészségügy
   614   Balesetvédelem
   620   Technika
   629   Szárazföldi, vízi, légi járm. Repülés
   635   Kertészet
   636   Állattenyésztés
   640   Háztartás,étkezés, kozmetika
   646   Ruházat
   681   Számítástechnika
   689   Barkácsolás, hajtogatás, díszítési technikák (üvegfestés stb.)

700       Művészet, Sport
   720   Építészet
   726   Templomok
   728   Várak, kastélyok
   730   Szobrászat
   738   Kerámiaművészet
   740   Rajzművészet
   745   Iparművészet
   750   Festészet
   760   Grafika
   770   Fényképészet
   780   Zene
   790   Szórakozás, bábjáték
   791   Színházművészet
   794   Társasjátékok, sakk, rejtvények
   796   Sport
   799   Horgászat, vadászat

800     Irodalom- és nyelvtudomány
   801   Többnyelvű szótárak
   802   Angol nyelv
   803   Német nyelv
   809   Magyar nyelv
   810   Irodalomtudomány
   894   Magyar irodalom

900     Földrajz, történelem
   908   Honismeret. Magyarország, Budapest, XVII. ker. története                                      
   910   Általános földrajz
   912   Térképek
   914   Európa földrajza
   914.39   Magyarország földrajza
   915   Ázsia földrajza
   916   Afrika földrajza
   917   Amerika földrajza
   919   Óceánia és a sarkvidékek földrajza
   920   Életrajzok
   930   Történelemtudomány, Világtörténelem
   931   Ókori történelem
   940   Európa története. Középkor
   940.2   Újabb kori történelem
   940.3   Az első világháború története
   940.53   A második világháború története
   940.55   A második világháború utáni t.
   943   Németország története
   943.9   Magyarország története
   944   Franciaország története
   950   Ázsia történelme
   970   Amerika történelme












 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



www.vargaj-bp.sulinet.hu - 2015-2020 - Minden jog fenntartva!